Nem megoldás az sem, ha lemondasz ...

"Áltatod magad, valahányszor elítélsz valamit, vagy lemondasz valamiről.

Valahányszor lemondasz valamiről, örökre hozzákötődsz a dologhoz, amelyről lemondtál.

... amikor elítélsz valamit, örökre hozzátapadsz. Amikor küzdesz valami ellen, örökre hozzákötődsz. Mindaddig, amíg küzdesz vele, erőt adsz neki. Annyi erőt adsz neki, amennyit arra fordítsz, hogy küzdj ellene. "Fogadnod" kell tehát a démonjaidat, mert amikor küzdesz ellenük, akkor erőt adsz nekik.

Amikor elítélsz valamit, hozzákötődsz. Az egyetlen módja annak, hogy kikerülj belőle az, hogy keresztülnézel rajta. Ne ítéld el, nézz keresztül rajta! Értsd meg valódi értékét, és nem lesz szükséged arra, hogy elítéld, vagy lemondj róla; egyszerűen megválsz majd tőle. De - természetesen - ha ezt nem látod, ha hipnotizált voltodban azt hiszed, hogy nem leszel boldog ez, az vagy amaz dolog nélkül, akkor megragadsz benne.

Ha megértenéd, egyszerűen kihunyna a vágyad iránta. Azaz: ha felébrednél, egyszerűen kihunyna a vágyad iránta!"

A Földön élni ...

"Az égvilágon mi haszna van annak, hogy valakit eljuttatunk a Holdra, amikor mi nem tudunk a Földön élni?"

Gondolatainkat mi alakítjuk ...

"Azt hiszed, bárkit is segíteni fogok? Nem! Ne várd tőlem, hogy bárkinek is a segítségére legyek! Arra sem számítok, hogy bárkinek kárt okozok. Ha téged kár ér, azt te okoztad; és ha segítség, azt te adtad. Valóban te! Azt hiszed, az emberek segítenek téged? Nem. Azt hiszed, az emberek támogatnak téged? Nem.
... A lényeg az, hogy a legtöbb dolgot, amit érzünk és gondolunk, saját magunk idéztük a fejünkbe, beleértve azt is, hogy az emberek segítenek nekünk.
Azt hiszed, azért segítenek az emberek, mert szereted őket? Nos, újságot mondok neked. Sohasem szeretsz senkit. Csupán szerelmes vagy abba az előítélettel és reménnyel teli gondolatba, amelyet arról a személyről alkottál. Gondolkozz ezen egy percig! Soha nem vagy szerelmes senkibe; abba az előítélettel teli gondolatba vagy szerelmes, amelyet arról a személyről alkottál. Hát nem ez az, ahogyan kiábrándulsz a szerelemből? Másként fogod fel, ugye? "Hogy okozhattál ilyen csalódást, amikor annyira bíztam benned?" - mondod valakinek. Valóban bíztál bennük? Soha nem bíztál senkiben. Ezzel ne gyere nekem! Ez a társadalmi agymosás része. Soha nem bízol senkiben. Csupán az ítéletben bízol, amelyet arról a személyről alkottál. Szóval miről is panaszkodsz? Tény, hogy nem szereted azt mondani: "Pocsék volt az ítéletem." Ez nem túl hízelgő számodra, ugye? Inkább így szólsz: "Hogyan okozhattál ilyen csalódást?" ...

Ébredj fel!

"A lelkiség, spiritualitás azt jelenti: tudatára ébredés. A legtöbb ember noha nem tud róla, szunnyad. Szunnyad születésekor, szenderegve él, szunnyadva házasodik, álmában nevel gyermekeket, szunnyadva hal meg, anélkül, hogy valaha is felébredne. Sohasem érti meg a szeretetteljes és gyönyörű voltát annak, amit emberi létnek nevezünk.

Ébredj fel! Felnőtt vagy. Túl nagy vagy ahhoz, hogy szenderegj! Ébredj fel! Hagyd már abba a bíbelődést a játékaiddal!
A legtöbb ember elmondja neked, hogy ki akar kerülni az óvodából, de ne higgy nekik! Csupán annyit akarnak tőled, hogy javítsd meg a tönkrement játékaikat. "Add vissza a feleségemet! Add vissza az állásomat! Add vissza a pénzemet! Add vissza a tekintélyemet, a sikeremet!" Ezt akarják; visszakapni a játékaikat.
Az emberek nem igazán akarnak kigyógyulni. Enyhülést akarnak; a kúra fájdalmas."

... és ha ezek után érdekel a tudatra ébredés ... adok hozzá további részleteket a könyvből, hogy mit is jelent ez valójában, hogyan tudod megvalósítani. Folyt.köv.